Gluténkontroll

A cöliákia (ismertebb nevén: gluténérzékenység, régebbi, megtévesztő elnevezése: lisztérzékenység) egy genetikai alapon kialakuló krónikus, autoimmun betegség, amely a vékonybél károsodásával, ezáltal a tápanyagok felszívódásának zavarával és az ehhez kapcsolódó hiánytünetekkel jár. Mindez azonban csak akkor megy végbe, ha egy fehérje, az ún. glutén (sikér) jelen van az étrendben, vagyis csakis akkor, ha gluténtartalmú élelmiszereket fogyasztanak a cöliákia szempontjából genetikailag fogékony egyének. A genetikai hajlam tehát önmagában nem elegendő, étkezéssel bevitt glutén és különböző provokáló faktorok (pl. egy vírusfertőzés) is szükséges a betegség tényleges kialakulásához.

Tünetek

A betegség tünetei nagyon változatosak lehetnek, okozhatnak emésztőrendszeri (gyermekkorban ezek jellemzőek) és azon kívüli problémákat (felnőttkorban dominálnak) is. Klasszikus tünetei általában a krónikus hasmenés és hasfájás, puffadt has (pókhas), étvágytalanság, fogyás, gyereknél hossz- és súlynövekedésben való elmaradás, hajhullás, stb. Kevésbé típusos tünetek pl. a foltos hajhullás (alopecia areata), vashiányos anémia, viselkedészavar, székrekedés, nyelőcső reflux, szájüregi afták, csontritkulás, problémás terhesség. Fontos, hogy a fenti tünetek bármelyikét észlelve ne kezdjen el senki kétségbeesetten gluténmentesen étkezni, hanem forduljon gasztroenterológus szakorvoshoz a pontos diagnózis megállapítása céljából! Az orvosi diagnózis előtt szigorúan tilos elkezdeni a diétát!

Előfordulása

A cöliákiáról ma már tudjuk, hogy bármely életkorban jelentkezhet, nem gyerekkori betegségről van szó. A felmérések szerint a betegség előfordulása az elmúlt 30 évben világszerte növekedett, jelenleg a fejlett országok lakosságának 1-2%-a cöliákiában szenved. Ez egy több tényezős folyamat, amely valószínűsíthetően a környezeti tényezőknek és a fejlődő orvosi diagnosztikának is köszönhető. A betegség egyre ismertebb, az orvosok és a páciensek is egyre gyakrabban gondolnak rá, hogy egy-egy általános tünet (pl. fogyás) hátterében akár a cöliákia állhat. Ugyanakkor vannak csendes, lappangó formái is a gluténérzékenységnek, így fordulhat elő, hogy kb. csak minden tízedik érintett tud a betegségéről. A cöliákia valódi gyakorisága tehát sokkal nagyobb a diagnosztizált eseteknél, és majdnem ugyanennyien vannak, akik diétáznak orvosi diagnózis nélkül. Tulajdonképpen kisebbségben vannak a diétát tartó, valódi gluténérzékenyek a diétát nem tartó betegekkel szemben és a diagnózis nélkül, akár divatból diétázó egyénekkel összehasonlítva is.

A kezelés = gluténmentes étrend

Az orvosi diagnózist követően elkezdődhet a gluténmentes étrendre való áttérés. Szükségessége megkérdőjelezhetetlen, ugyanis nem ismerünk jelenleg egyéb, hasonlóan hatékony kezelést, amellyel a tünetek megszüntethetők és a szövődmények (pl. vékonybél daganat) rizikója az egészséges emberekéhez hasonló szintre csökkenthető lenne. Az élethosszig tartó, szigorú diéta, kiváltképp a kezdeti időszakban bonyolult és összetett feladatnak tűnik, ezért érdemes dietetikus segítségét kérni a témában.

Ahhoz, hogy sikeresen ki tudjuk iktatni a glutént az étrendünkből, tudnunk kell, mi is pontosan a glutén, milyen formában és hol találkozhatunk vele. 

A búza jellemző fehérjéje, a glutén (= sikér) egy összetett fehérje, amelynek az egyik komponense (a gliadin) és a hozzá nagyon hasonló rozs- és az árpafehérje váltják ki a kóros reakciót az arra hajlamos egyéneknél. A gluténnal garantáltan nem szennyeződött zab elfogyasztása a cöliákiás betegek nagy részénél nem indítja be az ellenanyagok termelődését. Ennek ellenére a frissen diagnosztizált betegeknek javasolt a zab elhagyása is, ameddig az ellenanyagszintek nem normalizálódnak, majd rendszeres kontroll mellett fokozatosan visszavezethető az étrendbe. Az esetek többségében a garantáltan gluténmentes zab visszavezetése nem okoz újbóli szérumszint emelkedést, így bővíthető vele a gluténmentes étrend.

Az étrend alapja az olyan élelmiszerek elhagyása, amelyek összetevőként és/vagy adalékanyagként akár nyomokban is tartalmaznak búzát, durumbúzát, tönkölybúzát, kamutot, tritikálét, rozst, árpát vagy nem gluténmentes zabot. Ennek ismeretében érthető, hogy miért helytelen és megtévesztő a betegség régebben elterjedt elnevezése, a lisztérzékenység.
Az étrend egyik legnehezebb része a kenyér, egyéb pékáruk és a tésztafélék helyettesítése. Szerencsére ma már a speciális, gluténmentes termékek széles palettája elérhető nem csak az ételallergiásoknak és –intoleranciásoknak szánt üzletekben, hanem a „hagyományos” élelmiszerboltokban is. Pár évtizeddel ezelőtt még nem is létezett ennyiféle gluténmentes kenyér, keksz, tészta, illetve nem volt ennyi (ételérzékenyekre helyett: különleges diétára, étrendre) specializálódott üzlet, étterem és cukrászda.

Számos természetesen gluténmentes alapanyag közül válogathatunk, amennyiben mi magunk szeretnénk sütni, főzni. Gluténmentes köret készíthető pl. rizs, kukoricadara, burgonya, köles, quinoa vagy amarant, illetve zöldségek és gyümölcsök felhasználásával. A levesek és főzelékek ízlés szerint besűríthetők (barna)rizs-, kukorica-, (teljes kiőrlésű)hajdina- és kölesliszttel, vagy akár burgonya-, kukorica- és tápiókakeményítővel. Gluténmentes kenyerek sütésekor a búzaliszt pótlására a speciális gluténmentes kenyérmixeken kívül használhatunk köles-, kukorica- vagy hajdinaliszt felhasználásával készített „házi lisztkeveréket” is, amelybe sikérpótlóként útifűmag héjat (psylliumot) tehetünk.

A cöliákia diétája valójában az egészséges, kiegyensúlyozott étrend gluténmentes változata, amely ugyan nem könnyű, de megfelelő segítséggel megtanulható. A különböző élethelyzetek új kihívás elé állíthatják a betegeket és családjaikat, ezért ajánlott a diéta kezdeti szakaszában mindenképp, de akár később is, kontrollszerűen felkeresni egy témában járatos dietetikust, aki megfelelően fel tudja készíteni az érintetteket az étrend nehézségeire, és megoldási javaslatokkal tud szolgálni. A betegegyesületek, szakkönyvek, és egy-egy megbízható internetes portál szintén jó információforrásként szolgálhat, azonban óvakodjunk az interneten keringő kevésbé hiteles, valótlanságokat állító cikkektől és gyógyulást ígérő csodaszerek hirdetéseitől.